Interjú / Interview

#Talk4Fun: Hutterer Zsófi – Pt. 1.

Interjúsorozatunk első alanya Hutterer Zsófi, a szegedi Strong Body Training RX versenyzője. Vele beszélgettünk kedvenc kávézójában, a Kék Elefántban, Crossfitről, kávéról, versenyekről, magánéletről…

45745330_2180503232166053_7174472388107567104_n.jpg

Hogy vagy, mi van veled?

Nagyon jól vagyok, most jöttem haza a másfél hetes nagy szabadságomról, mert október 12-én volt a születésnapom és tavaly megfogadtam, hogy ilyenkor veszem ki a szabadságomat, év közben nem szoktam. Úgyhogy nyaraltunk Mátéval, Toszkánában voltunk, utána Bécsben voltam vizsgázni meg Csilla barátnőmmel, voltam otthon, családdal és most meg visszatértem az edzésbe. Voltam Tomiéknál is, elkezdtük az alapozást, amit annyira nem szeretek, de muszáj, úgyhogy holnaptól vissza a hétköznapokba. Szóval minden rendben van.

Ha már itt vagyunk (Kék Elefánt kávézó): hogy vetted észre, milyen hatással van a koffein a teljesítményedre, edzésedre?

Amióta járok a Kék Elefántba – ez lassan most már egy éve lesz – koffeinfüggő lettem elég rendesen, úgyhogy már nem nagyon tudok úgy elindulni edzésre, hogy ne igyak meg egy-két kávét előtte. Mostanában úgy szoktam, hogy egy presszót megiszom, meg egy filtert, azért az igen komoly koffeinmennyiség, meg még az edzés előttimben is nyilván van egy kis koffein, úgyhogy ez lehet, hogy ilyen crossfit-betegség, vagy nem tudom, de anélkül nem tudnám elképzelni a mindennapokat. Úgyhogy ez ilyen kötelező kellék meg rituálé, hogy bejövök, megiszom a kávémat, lepaktálok mindenkivel, aztán kész, megyek tovább.

És az edzésre érzed bármilyen hatását, vagy csak a hangulatodat befolyásolja?

Érzem. Jobb a hangulatom, a közérzetem, felpörget, az anyagcserémet fokozza, úgyhogy abszolút. Nem csak azért iszom, mert jó íze van.

45649515_373871373354697_96111068752904192_n (1).jpg

Edzések előtt egy rituálé az, hogy bejössz ide, iszol egy kávét és úgy mész edzeni?

Így van, mivel ez a két munkahelyem között van, és általában úgy van, hogy végzek az egyikkel, ide bejövök, akkor itt egy kis szünet, megiszom a kávémat és megyek tovább a Strong Body-ba.

A másik munkahelyeden mit csinálsz?

Koncsek Krisztina rendelőjében vagyok erőnléti edző, főleg re- és prehabilitációs dolgokat végzek. Ugyanúgy személyi edzés lényegében, csoportos edzést ott nem tartok. Kötött munkaidőm van, hétfőtől csütörtökig vagyok ott három-négy órában. Ez inkább ilyen rehabos téma  – gyógytornának nem lehet nevezni, mert én edző vagyok. A Crossfithez nem sok köze van.

Szereted?

Nagyon szeretem, igen.

Melyik jelent nagyobb kihívást?

Egyértelműen ez, mert hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyobb szaktudást igényel, de nagyobb kihívás, mert mindig mások a vendégek, mindig rotálódnak, és mindenkinek más panasza van, más problémája, mindig új edzéstervet kell írnom, kitalálni, hogy mi az, ami számukra a későbbiekben pozitív, meg olyan hatású lesz, amitől később vissza tudnak térni az edzésbe. Nyilván ez nagyobb kihívás.

45696454_2228553937391265_865153769447358464_n (1)

Ezek a sikerek téged visszatöltenek például a Strong Body-ban tartott órákra?

Persze, egyértelműen. Meg hát nyilván amikor kapom a visszajelzést, akár üzenetben, akár személyesen, hogy  ’már nem fáj a hátam’, ’már tudok menni futni’, stb, azok sokat jelentenek. A Strong Body-ban töltött időm az egy másfajta kihívás, mert az több energiát igényel, meg sokkal többet vagyok ott, mert az a fő munkahelyem meg a főállásom, de az mégis más, ott megvan a rutin, megtartom a csoportos edzéseket, személyi edzéseket  – nyilván ott is megírom előre a programot, de az talán valamivel könnyebb. Az inkább időigényesebb. Ez meg szakmailag nagyobb kihívás.

Említetted, hogy Mátéval voltatok nyaralni. A kávé edzésre gyakorolt hatásait már kitárgyaltuk, mi a helyzet a párkapcsolattal?

Nyilván tudjátok, hogy nekem mindenem a Crossfit meg az edzés, amikor én Tomihoz kerültem, megfogadtam, meg nekünk ez egy ilyen ’szerződés’, feltétel volt egymással, hogy én hallgatok rá, meg mindent megteszek azért, hogy jobb sportoló legyek. Persze volt bennem félelem az elején, hogy vajon ő lesz-e a megfelelő ember számomra, aki ezt tudja tolerálni anélkül, hogy ő is sérülne, vagy akár én a magánéletemben meg a sportolói karrieremben egyaránt, és nekem előtte nem is nagyon volt kapcsolatom, pont ebből a félelemből adódóan, mert úgy gondoltam, ha valaki nem megfelelő, akkor inkább én nem nyitottam. És ő volt az, aki hasonló érdeklődési körrel meg munkával rendelkezik, és sejtettem, meg nyilván megadtam neki az esélyt, hogy jó lesz együtt. És azóta igazából minden rendben, sokkal kiegyensúlyozottabb vagyok, boldogabb, látják a többiek is rajtam, hogy – nyilván tudták, hogy előtte is egész volt az életem, de – így lett kerek, vele együtt. Nagyon sok mindenben segítjük egymást, úgyhogy kimondhatom, hogy jobbak az edzéseim általa. Voltak a versenyek, akkor is igyekezett ott lenni, segíteni.

Ezt jó hallani, meg jó, hogy ilyen nyíltan tudsz erről beszélni.

Így érzem, akkor megosztom.

45776577_282166189100966_9054534802274779136_n.jpg

Más téma, amire nagyon kíváncsiak vagyunk még: te hogy kerültél Tomihoz? Hogy jött a Crossfit? Volt valamilyen sport múltad és abból léptél át a Crossfitbe, vagy hogyan?

Én 12 évet szertornáztam versenyszerűen, ami azt jelentette, hogy nagyon sok versenyünk volt, egy szezonban akár minden héten, vagy kéthetente, így nem volt újdonság számomra ez az életmód. Elkerültem Szegedre egyetemre, ahol nem volt már tornász csapat. Csak Békéscsabán lett volna legközelebb, de nyilván választanom kellett, hogy akkor tanulok vagy a sportot választom, de nem volt garancia, hogy befutok tornászként, úgyhogy inkább az egyetemet választottam, itt pedig megszűnt a tornászcsapat. Mivel testnevelési főiskolára vettek fel, tudtam, hogy valamit sportolnom kell, de nem igazán találtam a helyem, és akkor Fecó (Ónódi), aki általános iskolában és gimiben is osztálytársam volt, meg nagyon jó barátom is, ajánlotta, hogy nézzek meg egy ilyen órát, mert akkor ő már edző volt. Lényegében miatta mentem le, az ő ajánlására, ő ismertetett meg vele, és azóta ott ragadtam. Fecó segítségével kerültem a Strong Body-ba, ott megismerkedtem Balázzsal (Türk), mivel övé a Strong Body, és látta, hogy tehetséges vagyok és akkor elkezdtem csoportos órára járni és elkezdtek velem egyre többet foglalkozni egyedül is, hogy majd versenyezzek. Egy idő után viszont elértem egy olyan szintre, ahonnan nem tudtam tovább fejlődni. Csináltuk Fecóval ezeket a kötött programokat, mint az Invictus meg a CompTrain, és amikor pl. muscle up volt benne, nem tudtam megcsinálni, annak meg, hogy gumiszalaggal csinálgassam, nem láttam értelmét. Jöttek a versenyek, egyre többet sikerült dobogós helyezést szereznem Open-ben, és akkor azt is Kriszta barátnőmnek köszönhettem igazából, hogy Tomihoz kerültem, mert ő már akkor is nyitott szemmel járt az internet világában, és nyilván Tomi is benne van a szakmában, és ő mondta, hogy miért nem kérdezem meg őt, hogy mi ez az online coaching (így hirdette magát). Mondtam, hogy én senki nem vagyok ahhoz, hogy én a Radnai Tamásnak írjak, miért írnék. És akkor ez a kommunikáció ment közöttünk Krisztával egy-két hónapig biztosan, hogy mondta, hogy írjak neki, de én meg mondtam, hogy nem írok, mert minek írnék, ki vagyok én. És akkor végül is írtam neki, emlékszem, úgy kezdtem a messenger üzenetemet, hogy ’Jó napot kívánok!’, emlékszem, Tomi már attól is kivolt, hogy lemagáztam szegényt. Szóval lényegében én írtam rá, előtte egyébként voltunk már azért kontaktban, a pécsi versenyen, és ott meg is dicsért, hogy ügyes vagyok, és akkor emiatt a löket miatt gondoltam úgy, hogy akkor írok neki, hogy mik a feltételek, hogy ő foglalkozzon valakivel, hogy szeretnék bekerülni a programjába, csapatába, és akkor mondta, hogy lehet róla szó. Fel kellett mennem augusztus 20-án egy tesztelésre a Budapest Barbell-be ahol ő is ott volt, meg Ati is (Lukács Attila),felmértek, tanakodtak, hogy mi a helyzet, és akkor megbeszéltük, hogy szeretne velem dolgozni, én meg vele, nyilván… Ennyi volt. Szerettem volna versenyezni, jobb eredményt elérni, úgyhogy ezért kerestem meg őt.

Fédrával meg Csillával nála ismerkedtél meg?

Igen, meg Vikivel is, mert anno még Viki is ott volt. Igen, mindhármukkal. Az elején négyen voltunk lányok.

(Folyt. köv.)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.